Női Érdek

Női Érdek

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén, 2003-ban alakult, a nők sokféleségét, szempontjait 23, különböző szakterületeken tevékenykedő tagszervezetének összefogásával képviselő feminista ernyőszervezet. Elsődleges célja a nők és férfiak társadalmi, gazdasági és jogi egyenlőségének, a nemek esélyegyenlőségét érintő szemlélet változásának és a társadalom elköteleződésének előmozdítása, fellépés a nők elleni diszkrimináció minden formájával szemben, és a nők segítése abban, hogy élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén.
Az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby, EWL) nemzeti koordinátoraként megjeleníti az EU Magyarországot is érintő nőjogi témáit, illetve ellátja a magyar nők emberi jogainak, illetve a hazai nőjogi szervezetek érdekeinek képviseletét.
Törekszik arra, hogy felhívja a hazai politikai döntéshozók figyelmét a társadalmi élet valamennyi színterén jelen lévő nemek közti egyenlőtlenségek felszámolásának szükségességére, alternatív országjelentés írásával nyomon követi az ENSZ CEDAW-egyezményéből következő nemzetközi kötelezettségek betartására és a 2013. évi ajánlásoknak megfelelő intézkedések megtételére. Támogatóinak köszönhetően 2013-ban a rendszerváltás óta első, mintegy 1000 érdeklődő részvételével szervezett Nőkongresszuson a politika, a gazdaság, a tudomány, a művészet, civil szféra és a média élenjáró szereplői fejezték ki elköteleződésüket a nők társadalmi szerepének erősítése mellett. 2014-ben Nőtlen évek ára – a nők helyzetének közpolitikai elemzése, 1989-2013 című, hiánypótló tanulmánykötetet jelentetett meg, illetve elkészítette közpolitikai ajánlásait a nők politikai képviseletéről és a nemek egyenlőségét elősegítő intézményi mechanizmusokról, a nőket érő többszörös diszkrimináció és az interszekcionális hátrányok elleni fellépésről, a prostitúcióról és emberkereskedelemről ajánlásról, a nők munkaerő-piaci integrációjáról, a szociálpolitikáról, a nők egészségéről és reprodukciós jogairól, az oktatásról, és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos közpolitikákról.

Nemek közötti egyenlőség

A közpénzek felhasználása is sajnálatosan tükrözi, hogy a kormányzat a nőket másodlagos állampolgároknak tekinti. Ezt már csak az a tény is mutatja, hogy az államháztartásból finanszírozott közszolgáltatásokban elérhető keresetek között igen jelentős a különbség aszerint, hogy többnyire nőket vagy férfiakat foglalkoztató szektorokról van-e szó. A humán ágazatokban – az oktatás, az egészségügyi és a szociális

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért