2015

Társaság a Szabadságjogokért

A Társaság a Szabadságjogokért emberi jogi jogvédő civil szervezet. 1994-es megalakulása óta azért dolgozik, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. Ennek érdekében nyomon követi a jogalkotást és jogfejlesztő tevékenységet végez, stratégiailag fontos perekben képviseletet, és évi ezer ügyben jogsegélyt nyújt, képzéseket tart és média kampányokkal mozgósítja a nyilvánosságot. A TASZ harminc munkatárssal dolgozik, és évi kb. 190 millió forintos bevételből gazdálkodik. A TASZ egyetlen fillér állami támogatást vagy magyarországi pártoktól érkező forrást nem fogad el. Bevételei kizárólag magánszemélyektől, cégektől és magánalapítványoktól érkeznek. A TASZ figyelmet fordít számos politikai szabadságjog, az önrendelkezési jog és bizonyos sérülékeny csoporthoz tartozók jogainak védelmére. Arra törekszik, hogy az állam csak különösen súlyos indokkal, elkerülhetetlen mértékben, és csak törvény alapján, megfelelő eljárási garanciák mellett korlátozza az alapvető jogokat.

CFCF Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány

A 2004-ben létrejött szervezet az vallja, hogy a lehető legjobb minőségű oktatás az egyetlen kiút a nyomorból és elszigeteltségből. Ez pedig nem lehetséges egy etnikai, vagy társadalmi-anyagi szempontok szerint szegregált iskolarendszerben. Az elmúlt 11 évben a legfontosabb iskolai szegregációs perek kötődnek a nevéhez, és nem csak hazai, hanem európai szinten is jegyzett véleményformáló civilszervezet.

Magyar Üzletasszonyok Egyesülete

20 éve a nők vállalkozását és a vállalkozások sikeres fenntartását segítjük információkkal, tanácsadással, női lobbi-tevékenységgel, szakmai programokkal, tréningekkel, továbbképzésekkel, üzleti kapcsolatépítéssel. Együttműködünk bel- és külföldi civil szervezetekkel. Nyitott szervezet, bárki csatlakozhat.

Kérdések az illetékes miniszterekhez

Esszé-jellegű kérdések (levélben érdemes feltenni) EMMI: Támogatja-e Magyarország az anyasági szabadság uniós direktíváját, tekintettel arra, hogy a Bizottság mindössze 6 hónapig tartja napirenden a kérdést, és amennyiben nem születik megegyezés a tagállamok között, az európai szülők nem részesülhetnek abban a juttatásban, melyhez hasonló Magyarországon csecsemőgondozási díjként amúgy létezik? EMMI: Mely intézkedésekkel kívánja támogatni a kormány

Törődő apaság – munkamegosztás otthon, esélyegyenlőség a munkahelyen

A férfiak magánéleti szerepvállalásának ösztönzése a nők támogatását jelenti. Ugyanakkor a magyar kormányzat elkötelezettsége az anyák támogatásában is megkérdőjelezhető. Egyfelől, mert az alanyi jogú ellátások összegét változatlanul hagyta. Másfelől, további kérdéseket vet fel családbarátsága az EU-ban 2008 óta napirenden lévő anyasági szabadság direktívájával összefüggésben, mely kötelező, 100%-os mértékű, 20 hetes anyasági és két hetes apasági

A képzett nők veszélyesek – az oktatás átalakítására irányuló kormányzati intézkedések a nőket fokozottan sújtják

Az elmúlt években többször került sor az állami finanszírozású felsőoktatási keretszámok csökkentésére, az érintett korcsoport létszámának csökkenésén túl elsősorban ennek tudható be a felsőoktatásban résztvevők számának 14%-os csökkenése. A keretszám-csökkentések elsődlegesen azokon a területeken hajtották végre, amelyeken főként lányok tanulnak: a társadalomtudományi karokon, a közgazdasági, jogi és kommunikációs szakokon. Tekintve, hogy a nők jelenleg kisebb

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben – avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

Összességében a tervezet a családon belüli/kapcsolati erőszakot és az emberkereskedelmet nevesíti, a nők elleni erőszak egyéb formáit nem, az előbbieknél sem tartalmaz azonban fontos beavatkozási területeket, illetve néhol az egyébként releváns feladatokhoz nem rendel – számszerűsíthető, beazonosítható – forrásokat. Ezért kérdéseink a miniszterhez: A 2015-ös költségvetésben pontosan milyen összegek szerepelnek a nők elleni erőszakkal szembeni

Lesz-e fedezet a szociális ágazati életpálya finanszírozására a 2016. évi költségvetésben?

Tekintettel arra a tényre, hogy a kormány – a korábbi ígéreteivel ellentétben – elodázta a szociális ágazati életpálya bevezetését, így a 2016. évi költségvetés nem tartalmaz releváns információt a kérdéssel kapcsolatban, az EMMI költségvetésében nem jelenik meg ilyen tétel. Az ágazatban működő intézmények megfelelő szintű szolgáltatásának biztosítása, a tömeges pályaelhagyás megakadályozása és a társadalmi egyenlőtlenségek

A gyerekétkeztetés hiányai a 2016-os költségvetés tükrében

A 2016-s költségvetés tervezete alapján több mint 10 milliárd forinttal emelkednek a gyerekétkeztetés költségei. Jövőre összesen 71,74 milliárd forintot költ a kormány erre a feladatra, amelynek része (a pontosan nem ismert) nyári étkeztetés is. Az egyértelműnek tűnik, hogy az emelés mértéke közel sem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés kiterjesztésének és

Foglalkoztatáspolitikai intézkedések – közfoglalkoztatás v.s. aktív munkaerő-piaci szolgáltatások

A 2016. évi költségvetési tervből is kirajzolódó foglalkoztatáspolitika ellentétes mind a munkát keresők, mind a munkáltatók, így nemzetgazdaság hosszabb távú érdekeivel. Radikálisan elvonja mind a támogatási forrásokat, mind a szolgáltató infrastruktúra erőforrásait az elsődleges munka világának fejlesztési lehetőségeitől. E politika egyre növekvő állami források bevonásával egyre rontja a munkáltatók esélyeit, hogy javuló minőségű munkaerőt találjanak.

A KLIK gazdálkodása és az oktatáshoz való méltányos hozzáférés garanciáinak hiánya

A KLIK költségvetésének funkcionális elemzéséhez nem állnak rendelkezésre elégséges adatok. Ez alapján megállapítható, hogy a KLIK az állampolgárok szabad oktatáshoz illetve a közoktatáshoz való méltányos hozzáféréshez való jogából eredő kötelezettségeit nem tudja átlátható, elszámoltatható tervezhető formában teljesíteni. Ez akadályozza a fenti jogokból eredő állami kötelezettségeinek hatékony teljesítését, a kötelezettségek teljesítési hatékonyságának fejlesztését. Végső soron tehát

Javaslatok a 2016. évi állami költségvetéshez

Konkrét, számszerű javaslatokat teszünk Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló T/4730. számú törvényjavaslat  módosítására. Javasoljuk egyrészt egy többkulcsos személyi jövedelemadó kivetését, másrészt az szja és a munkabért terhelő egyes járulékok csökkentését a legalacsonyabb jövedelemkategóriákba tartozók részére. A 2013. július elsején bevezetett tehergépkocsik útdíj továbbfejlesztésére teszünk javaslatot. Egyrészt jelentősebb differenciálásra van szükség a jármű környezetvédelmi tulajdonságai

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje

Az Alapvető Jogok Biztosa számos új feladatot kapott, az új feladatoknak tükröződniük kell az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala költségvetésében a személyi kiadásokban és a létszámadatokban. A hivatal költségvetésében a személyi kiadások előirányzata jelentős változásokon ment át 2012-ben, 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben. 2013-ban az előző évhez képest csökkent, majd 2014-ben és 2015-ben is nőtt, a 2016-ra

Munkanélküli nők vállalkozóvá válásának támogatása professzionálisan, intenzíven

A 2016-os költségvetésben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül 16,2 milliárd forintos előirányzattal tervezett Aktív Támogatások cím alcíme a Foglalkoztatás és Képzési Támogatások. Ez azonban esetünkben semmit nem jelent, mivel az aktív támogatások keretén belül lehetőség van a források átcsoportosítására a támogatások között.

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

A Magyar Állam a rendelkezésére álló forrásokból nem egyenlő módon finanszírozza a különböző típusú iskolafenntartók által működtetett intézményeit és ezáltal nem biztosítja a gyerekek közötti esélyegyenlőség megvalósulását. Az állami intézményekre vonatkozó adatok a többi intézmény adataival nem összehasonlíthatók, de a KLIK még a rá vonatkozó adatszolgáltatási előírásoknak sem képes eleget tenni. Nem biztosítható a közpénzekkel

Paks II. a költségvetésben

2016-ban 113 milliárd forint költségvetési pénz jut a tervezett paksi atomerőmá építésének előkészületeire. Ez négyszer annyi, mint amennyi a 2015-ös költségvetésben szerepel. Az Energiaklub közleménye. Letöltés

Sajtóközlemény (2015. 04. 29.)

A költségvetés számai és irányvonalai alapjaiban határozzák meg hazánkban a társadalmi és gazdasági környezetet, ezen belül pedig számos szakpolitikai terület fejlődését. Ezért a most elinduló „Civilek a költségvetésről” projekt célja, hogy a lehető legtöbb döntéshozóhoz és választópolgárhoz eljusson a résztvevő civil szervezetek szakmai véleménye a kormány 2016. évi költségvetési törvényjavaslatáról, és így befolyásolja annak végleges

A költségvetési rendszer átláthatóságáról

Egy jól működő országban minden állampolgárnak joga van tudni, mire költik az adóját és hogyan sáfárkodnak a közpénzzel, azaz mindannyiunk közös vagyonával. Igaz ez, amikor egy-egy szerződésre, tranzakcióra, és igaz akkor is, amikor a költségvetés egészére  gondolunk. Magyarországon nem beszélhetünk arról, hogy az állampolgárok széles köre akár hozzávetőleg tisztában lenne azzal, hogy mennyi bevétele és

ÁTLÁTSZÓ.HU

Az atlatszo.hu Oknyomozó Újságíró Központ független, oknyomozó online médiaplatform és civil watchdog szervezet, amelyet 2011-ben alapítottak újságírók, jogászok és informatikusok.

Elsősorban a közélet tisztaságáért, a közpénzekkel történő átlátható gazdálkodásért küzd, és a tényfeltáró újságírás mellett ehhez fontosnak tartja a civil részvétel szerepének növelését. Az atlatszo.hu közérdekű bejelentéseket fogad, közérdekű adatokat igényel és publikál, oknyomozó riportokat készít, és akár bírósághoz is fordul a közérdekű adatok nyilvánosságának kikényszerítése érdekében.

A szervezet legfontosabb projektjei a KiMitTud?, Magyarország első és mindeddig egyetlen online adatigénylő rendszere, valamint az ennek működtetéséhez, a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos ismeretek termesztéséhez kapcsolódó ÁtlátszóNet, a MagyarLeaks anonim bejelentés-fogadó platform, továbbá a mindennapokban tapasztalt korrupció feltérképezésére szolgáló fizettem.hu portál.

ENERGIAKLUB

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ programjai az energiapolitika, az éghajlatvédelem, az energiahatékonyság, a megújuló erőforrások, a hagyományos energiahordozók valamint a közlekedés területére fókuszálnak. Az Energiaklub elkötelezett amellett, hogy a fenntartható, ésszerű és tiszta energiatermelés és -felhasználás, valamint az éghajlatváltozás égető kérdéseire gyakorlati válaszokat adjon. Ezzel összefüggésben döntéshozói javaslatokat dolgoz ki, kutatásokat végez, kommunikációs és szemléletformáló kampányokat, képzéseket, illetve konferenciákat szervez. Alkalmazottai elsősorban közgazdászok, szakmérnökök, jogászok, tanárok, akik számos hazai és nemzetközi szakmai partnerrel, tanácsadóval és intézménnyel működnek együtt.

Gyerekesély Közhasznú Egyesület

2010 óta működő Egyesületünk alapító tagjai munkatársai voltak a 2006-ban alapított és 2011-ben megszüntetett MTA Gyerekszegénység Elleni Programirodának. Az Egyesület fő célja a gyerekek életesélyeinek javítása, a gyerekszegénység újratermelődésének megakadályozása kutatásokkal, a nyilvánosság tájékoztatásával, szolgáltatásokkal. Ebbe a feladatkörbe tartoznak a gyermekek helyzetének és esélyeinek alakulását áttekintő, kétévente megjelenő Civil jelentések (http://www.gyere.net/downloads/Civil_jelentes_2012-2013.pdf, http://www.gyere.net/downloads/Civil_jelentes_2011.pdf), valamint további kiadványok. Az Egyesület működésében meghatározó szerepe van a Szociopoly táblajátéknak és interaktív színházi társasjátéknak (http://www.szociopoly.hu/index.html).

Habitat for Humanity

Habitat for Humanity a világ 80 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen.
Mi, a magyar Habitat munkatársai ugyanezt szeretnénk elérni hazánkban. Célunk, hogy mindenki jó körülmények között éljen, mely lehetővé teszi számára az egészséges, tevékeny életet. Sokaknak nyújtunk ehhez közvetlen segítséget. Olcsó építőanyaggal, önkéntes munkával, szaktudás átadásával segítjük a családokat és a közösségeket abban, hogy javuljanak a lakáskörülményeik, és hogy a jövőben saját maguk is képesek legyenek javítani otthonaik állapotán.
A lakhatási szegénység Magyarországon 1,5 millió embert érint. Ekkora probléma megoldásához széleskörű összefogásra és hatékonyabb lakáspolitikára van szükség.
A Habitat for Humanity Magyarország évek óta foglalkozik lakáspolitikai érdekérvényesítéssel, hogy saját eszközeinkkel – a lakhatási szegénységet feltáró kutatásokkal, szakmai megoldások kidolgozásával, a szegénységben élők problémáinak bemutatásával – győzzük meg a döntéshozókat arról, hogy Magyarországnak igazságos és befogadó lakáspolitikára van szüksége.
Bízunk benne, hogy egyre több partnerünkkel, támogatónkkal dolgozhatunk együtt a lakhatási szegénység enyhítésén, a szegények és kiszolgáltatottak érdekeit figyelembe vevő szakpolitika és az emberhez méltó otthonok megteremtésén.

JÓL-LÉT

A JÓL-LÉT Alapítvány 2002 óta dolgozik a kisgyermekes nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége megteremtésén, fókuszálva a hátrányos megkülönböztetés okainak és összefüggéseinek kutatására és felmutatására, tanácsadóként, szakértőként segítve, gyakorlati megoldásokat javasolva az érintettek – pályaújrakezdő nők, apák, munkáltatók, a szakmapolitikai döntéshozók – számára. 2013-tól a JL által kezdeményezett és szervezett NÓRA-HÁLÓZAT-ban résztvevő szervezeteknek köszönhetően 10 város Nóra-pontjain tettek elérhetővé a kisgyermekes nők számára sztenderdizált módszertanon alapuló munkaerő-piaci tanácsadást. A tanácsadók a rugalmas munkáltatói gyakorlatok terjedését rendezvényekkel, munkaadóknak nyújtott szolgáltatásaik fejlesztésével is elősegítik. A hálózat feladatának tekinti a munkavállalói és szülői szerep összeegyeztethetőségével összefüggő előítéletek csökkentését, az érintettek szemléletformálását a diszkrimináció megszüntetése érdekében. Ennek szellemében folyamatosan fejlesztik az együttműködést a társszakmákkal, így a területi esélyreferensekkel. Közérdekű ügyekben képviseletet vállalnak az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.

KFIB

A Költségvetési Felelősségi Intézet 2011-ben jött létre a költségvetési átláthatóság előmozdítása érdekében. Küldetése, hogy Magyarországon is meghonosodjék az átlátható, szakmai érveken és tényeken alapuló döntéshozatal. Az Intézet célja az állampolgárok és általában a magánszektor pártatlan tájékoztatása a gazdasági folyamatok és a gazdaságpolitikai döntések várható költségvetési hatásairól. Ennek szellemében például 2014 tavaszán beárazta a nagyobb pártok parlamenti választási programját (www.mitvalasztunk.hu). Szükség esetén minden jogi eszközt igénybe vesz a költségvetési vonatkozású közadatok nyilvánosságra hozatala érdekében. Magyar partnere az International Budget Partnership nevű, a költségvetési átláthatóságért küzdő nemzetközi civil kezdeményezésnek, amely többek között az Open Budget Indexet is publikálja (www.internationalbudget.org). Adatokkal és költségvetési elemzésekkel szolgáltatást nyújt minden érdeklődő civil szervezetnek, de piaci szereplők számára is végez megrendelésre költségvetési vonatkozású kutatásokat.

K-monitor

A K-Monitor Iroda 2007 óta küzd a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért. A K-Monitor olyan politikai, gazdasági és társadalmi környezet megteremtéséért dolgozik, ahol az állampolgárok elutasítják, a hatóságok pedig hatékonyan feltárják és szankcionálják a korrupciót.
A K-Monitor célja a korrupcióval és a közpénz-figyeléssel kapcsolatos szemléletformálás és ismeretterjesztés, amihez kutatásaival, elemzéseivel és ajánlásaival is hozzájárul. Vallja, hogy az információs technológia fejlődése elősegíti a nyíltabb és demokratikusabb kormányzás és társadalom létrejöttét, ezért olyan adatbázisokat és online eszközöket fejleszt, amelyekkel nyomon követhetőek a közpénzköltések és számon kérhetőek a politikai és gazdasági döntések.

Levegő Munkacsoport

A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség elsősorban az állami költségvetés és adórendszer, a közlekedéspolitika, településpolitika és az energiapolitika környezetkímélőbbé tételéért tevékenykedik. Tevékenységünk módjai elsősorban a következők: környezet- és természetvédelmi szemléletformálás, tájékoztatás, tanácsadás, érdekérvényesítés a lakosság és a döntéshozók körében; hozzájárulás az országgyűlés, a minisztériumok és más állami szervek munkájához, szakmapolitikai programok, jogszabály-tervezetek véleményezésével, illetve kezdeményezésével; környezetvédelmi alapelvek megvalósulását elősegítő elemzések, állásfoglalások, vélemények elkészítése nemzetközi, elsősorban európai uniós intézmények számára; helyi környezetvédelmi kezdeményezések támogatása, hozzájárulás az önkormányzatok munkájához; az állampolgári részvétel elősegítése a döntéshozatalban. Több nemzetközi szervezet tagjai vagyunk.

MSZEH

A Magyar Szegénységellenes Hálózat célja, hogy a szegénységben és kirekesztettségben élőket képviselje. A szervezet prioritásait a jövedelmi szegénység felszámolásáért való küzdelem és a közfoglalkoztatásban dolgozók körülményeinek javítása jelenti. Előbbit a minimumjövedelem, hosszabb távon az alapjövedelem projektek, kampányok általi promotálásával, utóbbit a Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport működésének támogatásával igyekszik elősegíteni. A közmunkásokból álló csoport tevékenységében közösségszervező szakember és önkéntesek működnek együtt.
A Hálózat feladatának tekinti, hogy a szegénységben élők hangja minél messzebb jusson, ezért támogatja és serkenti az érintettek általi alulról jövő kezdeményezéseket, alkalmazza a közösségszervezés megközelítésmódját, képzéseket, programokat, kampányokat szervez, szakmai anyagokat hoz létre, sajtómegjelenéseket generál, civil együttműködésekben vesz részt.
A célok elérése érdekében a Hálózat tagja az Európai Szegénységellenes Hálózatnak is.

Női Érdek

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén, 2003-ban alakult, a nők sokféleségét, szempontjait 23, különböző szakterületeken tevékenykedő tagszervezetének összefogásával képviselő feminista ernyőszervezet. Elsődleges célja a nők és férfiak társadalmi, gazdasági és jogi egyenlőségének, a nemek esélyegyenlőségét érintő szemlélet változásának és a társadalom elköteleződésének előmozdítása, fellépés a nők elleni diszkrimináció minden formájával szemben, és a nők segítése abban, hogy élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén.
Az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby, EWL) nemzeti koordinátoraként megjeleníti az EU Magyarországot is érintő nőjogi témáit, illetve ellátja a magyar nők emberi jogainak, illetve a hazai nőjogi szervezetek érdekeinek képviseletét.
Törekszik arra, hogy felhívja a hazai politikai döntéshozók figyelmét a társadalmi élet valamennyi színterén jelen lévő nemek közti egyenlőtlenségek felszámolásának szükségességére, alternatív országjelentés írásával nyomon követi az ENSZ CEDAW-egyezményéből következő nemzetközi kötelezettségek betartására és a 2013. évi ajánlásoknak megfelelő intézkedések megtételére. Támogatóinak köszönhetően 2013-ban a rendszerváltás óta első, mintegy 1000 érdeklődő részvételével szervezett Nőkongresszuson a politika, a gazdaság, a tudomány, a művészet, civil szféra és a média élenjáró szereplői fejezték ki elköteleződésüket a nők társadalmi szerepének erősítése mellett. 2014-ben Nőtlen évek ára – a nők helyzetének közpolitikai elemzése, 1989-2013 című, hiánypótló tanulmánykötetet jelentetett meg, illetve elkészítette közpolitikai ajánlásait a nők politikai képviseletéről és a nemek egyenlőségét elősegítő intézményi mechanizmusokról, a nőket érő többszörös diszkrimináció és az interszekcionális hátrányok elleni fellépésről, a prostitúcióról és emberkereskedelemről ajánlásról, a nők munkaerő-piaci integrációjáról, a szociálpolitikáról, a nők egészségéről és reprodukciós jogairól, az oktatásról, és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos közpolitikákról.

Oktatói Hálózat

Az Oktatói Hálózat (OHA) a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése. Célja a honi felsőoktatás értékeinek megőrzése és megújításának előmozdítása. Létrehozását az a meggyőződés motiválta, hogy a felsőoktatás jelenleg zajló átalakítása ezekkel a célokkal ellentétes következményekre vezet.
Feladatunknak tartjuk, hogy konkrét javaslatokat fogalmazzunk meg annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatási intézményekben kiszámítható és átlátható finanszírozással, a nemzetközi együttműködésekbe minél jobban bekapcsolódva, világszínvonalú kutatási eredmények szülessenek és világszerte versenyképes képzésben részesüljenek a tanulni vágyók – származásuktól és anyagi lehetőségeiktől függetlenül.
Meggyőződésünk, hogy egy ilyen felsőoktatás, amellett hogy a magyar gazdaság egyik sikerágazata lehetne, szükséges feltétele annak, hogy Magyarország ne csak versenyképesebb, hanem egyúttal szolidárisabb és demokratikusabb állammá is váljon.

PDSZ

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének legfontosabb célja a közszolgálat területén dolgozók kollektív és egyéni munkavállalói érdekvédelmének, szociális érdekeinek védelme, fenntartó, illetve ágazat semlegesen. Kiemelt figyelmet fordít az oktatási és az ehhez kapcsolódó ágazati kormányzati, önkormányzati, munkajogi, foglakoztatási, irányítási, központi költségvetési kérdésekre.
A PDSZ kizárólag a plurális szakszervezeti mozgalomban és plurális érdekegyeztetési rendszer működésében látja megvalósíthatónak a szakszervezeti politikát. Kiemelt feladata, hogy elérje ennek stabilitását és hatékonyabbá tételét minden érdekegyeztetési szinten, továbbá, hogy fellépjen a szakszervezeti és munkavállalói jogok bárminemű megsértése ellen.
A PDSZ fő feladatának tartja a munkavállalók önvédelmi képességének növelését azért, hogy a szakszervezetek képesek legyenek meggátolni minden olyan törekvést, amely a kirekesztésre, az erő alkalmazására és a nem korrekt partneri viszony, a korporatív jellegű érdekegyeztetés megteremtésére, vagy fenntartására irányul.

Roma Education Fund

A Roma Oktatási Alap a Roma Évtized program keretében jött létre 2005-ben. Küldetése, hogy olyan oktatási projekteken, programokon keresztül, amelyek támogatják a romák minőségi oktatását, és az oktatási rendszer deszegregációját, mérsékelje az oktatási különbségeket a roma és nem roma gyerekek között. A Roma Oktatási Alap jelenleg 16 országban dolgozik, és több formában nyújt támogatást civil szervezeteknek, illetve az alapítvány által működtetett ösztöndíjprogramok keretében középiskolai és egyetemi roma hallgatók számára ad pénzügyi támogatást. Ezek mellett részt vesz nagyobb léptékű oktatási projektek tervezésében és megvalósításában is. Oktatási projektek és roma tanulók támogatása mellett a Roma Oktatási Alap komoly szerepet vállal oktatással kapcsolatos olyan kutatásokban, szakpolitikai párbeszédben, amelyek elősegítik a romák oktatási rendszerben való integrációját. Munkája során a Roma Oktatási Alap szoros kapcsolatot tart oktatási intézményekkel, önkormányzatokkal, roma civil szervezetekkel nemzeti és nemzetközi szervezetekkel/intézményekkel.

Romaversitas

Az 1997-ben létrejött civilszervezet a roma fiatalok képzési és ösztöndíj programja, mely eddig közel 500 roma fiatalt segített egyéni igényekre szabott képzéseivel diplomájának megszerzésében. Az elmúlt 3 évben alapműködése mellett igyekszik olyan véleményformáló szervezetként is működni, amely a romákat, az oktatást és az esélyegyenlőséget érintő ügyekben fontos lehet, ennek érdekében kutatásokban, nemzetközi jelentések készítésében, és különböző témájú oktatási programok kidolgozásában vesz részt.

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért