Törődő apaság – munkamegosztás otthon, esélyegyenlőség a munkahelyen

A férfiak magánéleti szerepvállalásának ösztönzése a nők támogatását jelenti. Ugyanakkor a magyar kormányzat elkötelezettsége az anyák támogatásában is megkérdőjelezhető. Egyfelől, mert az alanyi jogú ellátások összegét változatlanul hagyta. Másfelől, további kérdéseket vet fel családbarátsága az EU-ban 2008 óta napirenden lévő anyasági szabadság direktívájával összefüggésben, mely kötelező, 100%-os mértékű, 20 hetes anyasági és két hetes apasági szabadság finanszírozását írná elő a tagállamok részére. Tekintettel arra, hogy korábban terhességi-gyermekágyi segély elnevezésű csecsemőgondozási díj összege is a korábbi jövedelem függvényében megállapított ellátás, azonban annak csupán 70%-a. A férfiak általi igénybevételt kizárólag arra az esetre szűkíti, ha vér szerinti apáról van szó, illetve ha az anya egészségügyi okokból nem él a gyermekkel egy háztartásban. A kezdeményezést 2010-ben támogatta az Európai Parlament, de elfogadását az Európai Unió Tanácsa, köztük a magyar kormányzat is megakadályozta.

A kormányfőhöz intézendő kérdés:
Támogatja-e családbarát Magyarország az anyasági szabadság uniós direktíváját, tekintettel arra, hogy a Bizottság mindössze 6 hónapig tartja napirenden a kérdést, és amennyiben nem születik megegyezés a tagállamok között, az európai szülők nem részesülhetnek abban a juttatásban, melyhez hasonló Magyarországon csecsemőgondozási díjként amúgy létezik.

A miniszterhez intézendő kérdés:
Mely intézkedésekkel kívánja támogatni a kormányzat a férfiak magánéleti szerepvállalását, és hogyan egyeztethető össze ez az üzenet az oktatásban alkalmazott családi életre nevelés programmal.

A teljes elemzés letölthető innen!

Beküldő civil szervezet

JÓL-LÉT

A JÓL-LÉT Alapítvány 2002 óta dolgozik a kisgyermekes nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége megteremtésén, fókuszálva a hátrányos megkülönböztetés okainak és összefüggéseinek kutatására és felmutatására, tanácsadóként, szakértőként segítve, gyakorlati megoldásokat javasolva az érintettek – pályaújrakezdő nők, apák, munkáltatók, a szakmapolitikai döntéshozók – számára. 2013-tól a JL által kezdeményezett és szervezett NÓRA-HÁLÓZAT-ban résztvevő szervezeteknek köszönhetően 10 város Nóra-pontjain tettek elérhetővé a kisgyermekes nők számára sztenderdizált módszertanon alapuló munkaerő-piaci tanácsadást. A tanácsadók a rugalmas munkáltatói gyakorlatok terjedését rendezvényekkel, munkaadóknak nyújtott szolgáltatásaik fejlesztésével is elősegítik. A hálózat feladatának tekinti a munkavállalói és szülői szerep összeegyeztethetőségével összefüggő előítéletek csökkentését, az érintettek szemléletformálását a diszkrimináció megszüntetése érdekében. Ennek szellemében folyamatosan fejlesztik az együttműködést a társszakmákkal, így a területi esélyreferensekkel. Közérdekű ügyekben képviseletet vállalnak az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.

Női Érdek

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén, 2003-ban alakult, a nők sokféleségét, szempontjait 23, különböző szakterületeken tevékenykedő tagszervezetének összefogásával képviselő feminista ernyőszervezet. Elsődleges célja a nők és férfiak társadalmi, gazdasági és jogi egyenlőségének, a nemek esélyegyenlőségét érintő szemlélet változásának és a társadalom elköteleződésének előmozdítása, fellépés a nők elleni diszkrimináció minden formájával szemben, és a nők segítése abban, hogy élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén.
Az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby, EWL) nemzeti koordinátoraként megjeleníti az EU Magyarországot is érintő nőjogi témáit, illetve ellátja a magyar nők emberi jogainak, illetve a hazai nőjogi szervezetek érdekeinek képviseletét.
Törekszik arra, hogy felhívja a hazai politikai döntéshozók figyelmét a társadalmi élet valamennyi színterén jelen lévő nemek közti egyenlőtlenségek felszámolásának szükségességére, alternatív országjelentés írásával nyomon követi az ENSZ CEDAW-egyezményéből következő nemzetközi kötelezettségek betartására és a 2013. évi ajánlásoknak megfelelő intézkedések megtételére. Támogatóinak köszönhetően 2013-ban a rendszerváltás óta első, mintegy 1000 érdeklődő részvételével szervezett Nőkongresszuson a politika, a gazdaság, a tudomány, a művészet, civil szféra és a média élenjáró szereplői fejezték ki elköteleződésüket a nők társadalmi szerepének erősítése mellett. 2014-ben Nőtlen évek ára – a nők helyzetének közpolitikai elemzése, 1989-2013 című, hiánypótló tanulmánykötetet jelentetett meg, illetve elkészítette közpolitikai ajánlásait a nők politikai képviseletéről és a nemek egyenlőségét elősegítő intézményi mechanizmusokról, a nőket érő többszörös diszkrimináció és az interszekcionális hátrányok elleni fellépésről, a prostitúcióról és emberkereskedelemről ajánlásról, a nők munkaerő-piaci integrációjáról, a szociálpolitikáról, a nők egészségéről és reprodukciós jogairól, az oktatásról, és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos közpolitikákról.

Archív

Időrendi sorrendben a “Civilek a költségvetésről” projekt által publikált cikkek, elemzések, valamint a tárgyévnél korábbi költségvetési dokumentumok, illetve sajtóanyagok.

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért