„Több pénz marad a magyar családoknál…” De kiknél és hogyan?

A 2016-os költségvetés tervezetének  egyik fő üzenete az, hogy „több pénz marad a családoknál”. Ez önmagában fontos, de nem mellékes az sem, hogy melyek ezek a családok, illetve milyen kormányzati szándékok mentén történik az újraelosztás.


A 2016-os költségvetés törvényjavaslata alapján a családtámogatási rendszer egyes elemeire több pénzt költ az állam, mint idén. Valamivel több jut a gyermekgondozási segélyre (gyes-re), de összege nem nő. Szintén több lesz a gyermekgondozási díj (gyed) költségvetési forrása, amely a gyerekek után járó ellátások közül egyedüliként tartja reálértékét. Jövőre emelkedik a kétgyerekes családok családi adókedvezménye, amelynek összegét a kormány 4 év alatt tervezi megkétszerezni. A személyi jövedelemadó mértékét 16-ról 15 százalékra mérséklik. Családi pótlékra mintegy 7 milliárd forinttal kevesebb forrás áll rendelkezésre, mint 2015-ben. Ezt a gyerekek számának csökkenése okozza, de az ellátás összege 2016-ban sem emelkedik. A szegény gyerekes családokat is célzó segélyek színvonala szintén nem javul, ezekre ugyanannyit vagy kevesebbet költ az állam, mint idén. Ugyanakkor a közfoglalkoztatás rendszerén keresztül 70 milliárd forinttal több pénz kerül főként az alsó három jövedelmi tizedhez, mint 2015-ben.

A költségvetés tehát egyfelől emeli azokat a „jóléti kiadásokat”, amelyek elsősorban a jobb helyzetű, legalábbis nem a legszegényebb családok helyzetét javítják. Másfelől a szegények számára marad a közfoglalkoztatás, amelyre rengeteg pénzt költ az állam, és amely jelenlegi bérezésével, feltételeivel nem jelent valódi kiutat a szegénységből. Rövid elemzésünk erre a „kétirányú” újraelosztásra igyekszik felhívni a figyelmet.

Következtetés, javaslat, ajánlás

A 2016-os költségvetés tervezete alapján az látszik, hogy a kormányzat folytatja „kétirányú” családtámogatási, illetve „jóléti” politikáját.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó mérséklése, amely 120 milliárd forintjába kerül az államnak, a magasabb jövedelmű családoknak nagyobb mértékben kedvez, és növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A családi adókedvezmény emelése, amelyet a kiterjesztések után az alacsonyabb jövedelmű családok közül is egyre többen tudnak igénybe venni, szintén hozzájárul a jövedelmi különbségek fenntartásához. Összességében több pénzt hagy a felsőbb jövedelmi csoportokba tartozóknál, és az újraelosztásból csak kisebb mértékben részesülnek az alacsonyabb keresetűek. A gyerekek tizede (11%) kereső nélküli háztartásban él ; számukra nem érhető el a kedvezmény.

Az alacsonyabb jövedelmű és/vagy szegénységben élő családok számára jelentős családi pótlék és a gyes összege 2016-ban sem emelkedik, reálértékükből tovább vesztenek. A gyerekek utáni járó támogatások közül egyedül a munkaviszonyhoz kötött gyed őrzi értékét. A segély-típusú rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény színvonala – a korábbi tervek ellenére – szintén nem javul, ami pedig a legrosszabb helyzetű családoknak jelentene segítséget.

A „segély helyett munkát” elv mentén a segélyekre fordított kiadások csökkenek, a közfoglalkoztatás forrásai drasztikusan nőnek. Tény, hogy utóbbiak az alacsony jövedelműek számára jelentenek többletforrásokat. A kormány álláspontja szerint „a foglalkoztatás bővülése azt eredményezi, hogy az államnak kevesebbet kell majd költenie segélyekre és jövedelempótló támogatásokra” (198. oldal). A foglalkoztatás-bővülés viszont elsősorban a közfoglalkoztatást jelenti, ahová fokozatosan „átterelik” a munkanélkülieket, a szegényeket.   Olyan rendszerre költ az állam 2016-ban 340 milliárd forintot (majd 2018-ban 475 milliárdot), amely a kormányzati kommunikáció ellenére nem vezet ki a nyílt munkaerőpiacra és nem emel ki a jövedelmi szegénységből . (Nem véletlen, hogy miközben a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya az utóbbi egy-két évben csökkent, a jövedelmi szegénységben élők aránya nem változott.)

A fentiek alapján a családtámogatási rendszer néhány elemét érintő javaslatot fogalmazunk meg egy 2013-as tanulmány megállapításaira támaszkodva, amely részletesen tartalmaz több kapcsolódó javaslatot (Darvas Ágnes és mts-i: A szociálpolitika egyes kérdéseire vonatkozó szakpolitikai javaslatok ).
A válság utáni időszakot magunk mögött hagyva szükség lenne a családi pótlék „befagyasztásának” feloldására, illetve az éves indexálás törvénybe foglalására. Javasoljuk a családi pótlék jelentős emelést, illetve összegének további belső differenciálását annak érdekében, hogy erősödjön az ellátás gyerekszegénységet csökkentő hatása.

Az újraelosztás „perverz” hatásainak csökkentése érdekében javasoljuk a családi adókedvezmény negatív jövedelemadóként kezelését, a gyerekszám alapján történő kisebb differenciálást, valamint a három-és többgyerekesek esetében az igénybe vehető családi adókedvezmény csökkentését.
A legszegényebb családok nélkülözésének enyhítése érdekében javasoljuk a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény színvonalának emelését, készpénzben történő nyújtásának visszaállítását, valamint a pénzbeli ellátás gyakoriságának növelését.

A teljes elemzés letölthető innen!

Beküldő civil szervezet

Gyerekesély Közhasznú Egyesület

2010 óta működő Egyesületünk alapító tagjai munkatársai voltak a 2006-ban alapított és 2011-ben megszüntetett MTA Gyerekszegénység Elleni Programirodának. Az Egyesület fő célja a gyerekek életesélyeinek javítása, a gyerekszegénység újratermelődésének megakadályozása kutatásokkal, a nyilvánosság tájékoztatásával, szolgáltatásokkal. Ebbe a feladatkörbe tartoznak a gyermekek helyzetének és esélyeinek alakulását áttekintő, kétévente megjelenő Civil jelentések (http://www.gyere.net/downloads/Civil_jelentes_2012-2013.pdf, http://www.gyere.net/downloads/Civil_jelentes_2011.pdf), valamint további kiadványok. Az Egyesület működésében meghatározó szerepe van a Szociopoly táblajátéknak és interaktív színházi társasjátéknak (http://www.szociopoly.hu/index.html).

Archív

Időrendi sorrendben a “Civilek a költségvetésről” projekt által publikált cikkek, elemzések, valamint a tárgyévnél korábbi költségvetési dokumentumok, illetve sajtóanyagok.

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért