Nemek közötti egyenlőség

A közpénzek felhasználása is sajnálatosan tükrözi, hogy a kormányzat a nőket másodlagos állampolgároknak tekinti. Ezt már csak az a tény is mutatja, hogy az államháztartásból finanszírozott közszolgáltatásokban elérhető keresetek között igen jelentős a különbség aszerint, hogy többnyire nőket vagy férfiakat foglalkoztató szektorokról van-e szó.

A humán ágazatokban – az oktatás, az egészségügyi és a szociális szolgáltatások területén – foglalkoztatottak keresete jelentős mértéken elmarad a közrend megóvását szolgáló ágazatok – erőszakszervezetek, fegyveres testületek béreihez képest. Míg a humán ágazatok munkavállalónak 88,8%-a nő, a közrendet védő ágazatok munkavállalóinak 83,4%-a férfi.

A teljes elemzés letölthető innen!

Beküldő civil szervezet

JÓL-LÉT

A JÓL-LÉT Alapítvány 2002 óta dolgozik a kisgyermekes nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége megteremtésén, fókuszálva a hátrányos megkülönböztetés okainak és összefüggéseinek kutatására és felmutatására, tanácsadóként, szakértőként segítve, gyakorlati megoldásokat javasolva az érintettek – pályaújrakezdő nők, apák, munkáltatók, a szakmapolitikai döntéshozók – számára. 2013-tól a JL által kezdeményezett és szervezett NÓRA-HÁLÓZAT-ban résztvevő szervezeteknek köszönhetően 10 város Nóra-pontjain tettek elérhetővé a kisgyermekes nők számára sztenderdizált módszertanon alapuló munkaerő-piaci tanácsadást. A tanácsadók a rugalmas munkáltatói gyakorlatok terjedését rendezvényekkel, munkaadóknak nyújtott szolgáltatásaik fejlesztésével is elősegítik. A hálózat feladatának tekinti a munkavállalói és szülői szerep összeegyeztethetőségével összefüggő előítéletek csökkentését, az érintettek szemléletformálását a diszkrimináció megszüntetése érdekében. Ennek szellemében folyamatosan fejlesztik az együttműködést a társszakmákkal, így a területi esélyreferensekkel. Közérdekű ügyekben képviseletet vállalnak az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.

Női Érdek

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén, 2003-ban alakult, a nők sokféleségét, szempontjait 23, különböző szakterületeken tevékenykedő tagszervezetének összefogásával képviselő feminista ernyőszervezet. Elsődleges célja a nők és férfiak társadalmi, gazdasági és jogi egyenlőségének, a nemek esélyegyenlőségét érintő szemlélet változásának és a társadalom elköteleződésének előmozdítása, fellépés a nők elleni diszkrimináció minden formájával szemben, és a nők segítése abban, hogy élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén.
Az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby, EWL) nemzeti koordinátoraként megjeleníti az EU Magyarországot is érintő nőjogi témáit, illetve ellátja a magyar nők emberi jogainak, illetve a hazai nőjogi szervezetek érdekeinek képviseletét.
Törekszik arra, hogy felhívja a hazai politikai döntéshozók figyelmét a társadalmi élet valamennyi színterén jelen lévő nemek közti egyenlőtlenségek felszámolásának szükségességére, alternatív országjelentés írásával nyomon követi az ENSZ CEDAW-egyezményéből következő nemzetközi kötelezettségek betartására és a 2013. évi ajánlásoknak megfelelő intézkedések megtételére. Támogatóinak köszönhetően 2013-ban a rendszerváltás óta első, mintegy 1000 érdeklődő részvételével szervezett Nőkongresszuson a politika, a gazdaság, a tudomány, a művészet, civil szféra és a média élenjáró szereplői fejezték ki elköteleződésüket a nők társadalmi szerepének erősítése mellett. 2014-ben Nőtlen évek ára – a nők helyzetének közpolitikai elemzése, 1989-2013 című, hiánypótló tanulmánykötetet jelentetett meg, illetve elkészítette közpolitikai ajánlásait a nők politikai képviseletéről és a nemek egyenlőségét elősegítő intézményi mechanizmusokról, a nőket érő többszörös diszkrimináció és az interszekcionális hátrányok elleni fellépésről, a prostitúcióról és emberkereskedelemről ajánlásról, a nők munkaerő-piaci integrációjáról, a szociálpolitikáról, a nők egészségéről és reprodukciós jogairól, az oktatásról, és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos közpolitikákról.

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért