Munkanélküli nők vállalkozóvá válásának támogatása professzionálisan, intenzíven

A 2016-os költségvetésben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül 16,2 milliárd forintos előirányzattal tervezett Aktív Támogatások cím alcíme a Foglalkoztatás és Képzési Támogatások. Ez azonban esetünkben semmit nem jelent, mivel az aktív támogatások keretén belül lehetőség van a források átcsoportosítására a támogatások között. A másik ok, ami miatt bármi történhet az Önfoglalkoztatási Támogatás és Vállalkozóvá Válási Támogatásokkal, az az, hogy semmilyen igazi monitorozás nincs. 2015-től ráadásul megszűnt azon előírás, hogy az Önfoglalkoztatási Támogatás néven futó bértámogatáshoz üzleti tervet is tartalmazó pályázatot kell benyújtani, elég egy kérelmet beadni. Innentől ez bizony nem tekinthető egy komoly, szakmailag átgondolt támogatásnak, ami hosszú távú megoldással kecsegtet, hanem egyfajta rövidtávú kipipálása a gondoknak, megint csak a statisztikák kozmetikázására.

Az általunk javasolt támogatási forma aprópénznek tűnhet a nagyobb volumenű munkaerő-piaci kérdésekhez képest. Mi azonban, látván elszántságukat a saját tevékenységi körünkön belül, a saját célcsoportjaink vonatkozásában fontosnak tartjuk a fentebb vázolt kérdést: a munkanélküli nők vállalkozóvá válásának segítését. Látható, hogy kevés a forrás, kevesen részesülnek belőle, főleg a közmunka költségeihez és létszámához viszonyítva, és gyenge a monitoring, ebből következően zavaros az adatközlés is.

Nem érv az, hogy nincs igény nagyobb összegre és létszámra, mert nagyon rossz az eszköz kommunikációja, sok álláskereső nem is tud a létezéséről, ezért lemarad róla. Mások – szintén saját több éves tapasztalat – az utolsó pillanatban értesülnek erről a lehetőségről, és minden jel szerint nincs idejük kellőképpen átgondolt pályázatot készíteni. Ez pedig az eszköz hatékonyságát nyilván gyengíti, hiszen nem érkezik annyi jó minőségű pályázat, mint érkezhetne megfelelő kommunikáció esetén.

Nem látszik, hogy a döntéshozók előrelépést terveznének ezen a területen. (Továbbgondolva a vállalkozóvá válás támogatását, nyilvánvaló, hogy az is növelné az eszköz népszerűsítését, ha minden induló vállalkozás számára a járulékfizetési kötelezettség mértékletesebb lenne, vagy akár nem is lenne, legalább az első évben, hiszen a vállalkozást fel kell futtatni ahhoz, hogy a kezdeti közterhek ne a vállalkozó saját megtakarításait emésszék fel (ha rendelkezik egyáltalán tartalékkal). Erre számos követhető külföldi példa van. Lényegében a munkanélküliek önfoglalkoztatóvá válásának támogatása is ezen elv alapján adja meg 6 hónapig a minimálbért és a járulékait. De csak annak a szűk néhány ezer főnek, aki pályázik a szóban forgó támogatásra.

Javaslataink:

  1. Legalább a jelenlegi források háromszorosa legyen a Vállalkozóvá Válási Támogatás és az Önfoglalkoztatási Támogatás. Nem kérjük, hogy ennek érdekében növekedjék a kirendeltségeknél az aktív munkaerő-piaci eszközökre szánt forrás mértéke, a meglévő keretből is át lehetne csoportosítani a fenti két támogatásra.
  2. Az erre meghatározott összeget ne lehessen más aktív eszközre átcsoportosítani. A kirendeltségeken pedig hozzáértő és elkötelezett munkatársak foglalkozzanak a területtel.
  3. A pályázatok értékelése, a pontozás elvei legyenek nyilvánosak, készüljön el a beadott pályázatok összefoglaló  értékelése, és legyen közreadva, hogy az elutasított pályázatokból is lehessen tanulni.
  4. Ahogyan a 2013-14-ben megvalósított országos Fiatalok Vállalkozóvá válását segítő pályázatban is, munkanélküliek esetén is finanszírozzon az eszköz egy komolyabb képzést, illetve folyamatos tanácsadást egy ideig, ha a vállalkozónak erre igénye van (de ne legyen kötelező).
  5. Társuljon hatékony és szakszerű mentor program is a támogatáshoz.
  6. Olyan részletes monitoring kövesse az eszköz működését, amely mutatja a megvalósult vállalkozások fenntartási idejét, foglalkoztatási kapacitását, innovativitását, stb. vagyis több olyan mutatót, ami nemzetgazdasági érdekek mentén ad értékelhető információkat. (Ilyen módon lehetne az eszköz foglalkoztatási hatékonyságát is újra gondolni. Jelenleg az ellentmondásos adatok miatt ugyanis nehéz meghatározni, mekkora a támogatási intenzitás. Átlagosan nem sokkal magasabb az egy főre eső támogatási összeg, mint a többi aktív eszköz esetén.) A monitorozás értékelje ki a „bedőlt” vállalkozások kudarcainak okait. Minden erővel elkerülendő látszat pályázatok támogatása. A monitoring vizsgálja a pályázók indulási helyzetét is, hogy ha szükséges, jobban lehessen célozni a valóban rászorulók irányába. Ne az kapjon támogatást, aki e nélkül is el tudna kezdeni vállalkozni, és ez a forrás egyszerűen „jól jön neki” (holtteher hatás).
  7. A monitoring működtetését előzze meg egy átfogó kutatás arról, hogyan működött ez az eszköz az elmúlt öt évben, és legyenek levonva a tanulságok, amelyet kövesse akár a támogatási rendszer módosítása is, ha szükséges.
  8. Az eszköz kommunikációjára legyen megfelelő forrás, a kommunikáció célozza meg a célcsoportokon belül a rosszabb érdekérvényesítő képességgel rendelkező, alacsonyabb végzettségű munkanélkülieket.
  9. Az eszköz kommunikációján belül legyen külön anyag a nők sikereiről, kerüljön fókuszba, hogy nők esetén a munkanélküliségből lehet kivezető út az önfoglalkoztatás illetve vállalkozás, és kerüljön hangsúly arra, hogy az eszközre sikerrel pályázók többsége nő.

A teljes elemzés letölthető innen!

Beküldő civil szervezet

MÜE

20 éve a nők vállalkozását és a vállalkozások sikeres fenntartását segítjük információkkal, tanácsadással, női lobbi-tevékenységgel, szakmai programokkal, tréningekkel, továbbképzésekkel, üzleti kapcsolatépítéssel. Együttműködünk bel- és külföldi civil szervezetekkel. Nyitott szervezet, bárki csatlakozhat.

Archív

Időrendi sorrendben a “Civilek a költségvetésről” projekt által publikált cikkek, elemzések, valamint a tárgyévnél korábbi költségvetési dokumentumok, illetve sajtóanyagok.

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért