Foglalkoztatáspolitikai intézkedések – közfoglalkoztatás v.s. aktív munkaerő-piaci szolgáltatások

A 2016. évi költségvetési tervből is kirajzolódó foglalkoztatáspolitika ellentétes mind a munkát keresők, mind a munkáltatók, így nemzetgazdaság hosszabb távú érdekeivel. Radikálisan elvonja mind a támogatási forrásokat, mind a szolgáltató infrastruktúra erőforrásait az elsődleges munka világának fejlesztési lehetőségeitől. E politika egyre növekvő állami források bevonásával egyre rontja a munkáltatók esélyeit, hogy javuló minőségű munkaerőt találjanak. Egyre rontja a munkát keresők esélyeit, hogy az elsődleges munka világában fenntartható munkahelyhez juthassanak.

A közfoglalkoztatás mókuskerekének kapacitását növelő politika egy középtávon kilátástalan, fenntarthatatlan világot épít a jövedelmi szegénységben élő, tartósan munkanélküliek számára.

Ez a politika feléli az erőforrásokat azok elől, akik még kisebb segítséggel is esélyesek lennének egy fenntartható, elsődleges piaci munka világába jutni. A közfoglalkoztatás határtalan feldagasztásával szinte egyáltalán nem jut forrás a mobilitást az álláskeresést, személyre szabható segítséget, bértámogatást, vállalkozóvá válást segítő eszközökre.

A foglalkoztatáspolitika igazgatási és szolgáltatási rendszeréből hiányzik a tervszerű és rendszerszintű karbantartó és fejlesztő infrastruktúra. Hiányzik mind a célszerű humánerőforrás fejlesztési, módszertani fejlesztési, szervezetfejlesztési aktivitás, mind a szisztematikus adatgyűjtő, feldolgozó és értékelő monitori rendszer. A foglalkoztatáspolitikai folyamatok értékelése és döntéshozatalok során nem működik semmiféle társadalmi párbeszéd az érintett munkáltatók és munkavállalók szervezetei között.

Az uniós projektek a rendszerek fejlesztésére hivatottak, hosszabb távú (5 éves) fenntartási kötelezettség mellett. A korábbi és az újabb támogatásokból fejlesztett rendszerek fenntartása már nemzeti feladat. Helytelen politika e forrásokat is a munka világától távol lévők ad hoc képzésére felhasználni.

Javaslatok, ajánlások

  • Alapvetőnek tartjuk, hogy a jövő évi költségvetés jövőt építő foglalkoztatás-fejlesztési politikát szolgáljon. E politika az elsődleges munkaerőpiac befogadó képességét, az esélyes és a veszélyeztetett csoportokat ide segítő szolgáltatások fejlesztésének és elérésének szolgálatában kell, hogy álljon!
  • A szociális célú és a fejlesztési célú közfoglalkoztatást a különböző célokat adekvátan szolgáló, különböző eszközkészletekkel kell párosítani.
  • Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a kormány rendszerszerű és szakszerű monitorozással és módszertani segítséggel fejlessze a foglalkoztatáspolitikai beavatkozások hatékonyságát, a jogszabály alkotást és a támogatási konstrukciók rendszeres korszerűsítését, valamint a központi és a regionális, forrásallokációt, illetve a konkrét támogatási döntéseket.

A teljes elemzés letölthető innen!

Beküldő civil szervezet

Esélylabor

Céljuk a területen működő tag és még nem tag szervezetek szolgáltatási minőségének javítása, szélesebb körű együttműködések fejlesztése. Tagjaik a foglalkoztatási szakmában széleskörű megbecsülésnek örvendő nonprofit szervezetek, illetve köztiszteletben álló szakemberek.
A célok megvalósítása érdekében az Egyesület
a) információs és kapcsolatépítő szolgáltató hálózatot alakít ki és működtet
b) tanácsadó szolgálatot alakít ki és működtet
c) képzéseket, tréningeket, workshopokat szervez,
d) bekapcsolódik a humán szolgáltatás minőségbiztosítás és standardizációt kidolgozó program foglalkoztatási alrendszerébe.

KFIB

A Költségvetési Felelősségi Intézet 2011-ben jött létre a költségvetési átláthatóság előmozdítása érdekében. Küldetése, hogy Magyarországon is meghonosodjék az átlátható, szakmai érveken és tényeken alapuló döntéshozatal. Az Intézet célja az állampolgárok és általában a magánszektor pártatlan tájékoztatása a gazdasági folyamatok és a gazdaságpolitikai döntések várható költségvetési hatásairól. Ennek szellemében például 2014 tavaszán beárazta a nagyobb pártok parlamenti választási programját (www.mitvalasztunk.hu). Szükség esetén minden jogi eszközt igénybe vesz a költségvetési vonatkozású közadatok nyilvánosságra hozatala érdekében. Magyar partnere az International Budget Partnership nevű, a költségvetési átláthatóságért küzdő nemzetközi civil kezdeményezésnek, amely többek között az Open Budget Indexet is publikálja (www.internationalbudget.org). Adatokkal és költségvetési elemzésekkel szolgáltatást nyújt minden érdeklődő civil szervezetnek, de piaci szereplők számára is végez megrendelésre költségvetési vonatkozású kutatásokat.

MSZEH

A Magyar Szegénységellenes Hálózat célja, hogy a szegénységben és kirekesztettségben élőket képviselje. A szervezet prioritásait a jövedelmi szegénység felszámolásáért való küzdelem és a közfoglalkoztatásban dolgozók körülményeinek javítása jelenti. Előbbit a minimumjövedelem, hosszabb távon az alapjövedelem projektek, kampányok általi promotálásával, utóbbit a Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport működésének támogatásával igyekszik elősegíteni. A közmunkásokból álló csoport tevékenységében közösségszervező szakember és önkéntesek működnek együtt.
A Hálózat feladatának tekinti, hogy a szegénységben élők hangja minél messzebb jusson, ezért támogatja és serkenti az érintettek általi alulról jövő kezdeményezéseket, alkalmazza a közösségszervezés megközelítésmódját, képzéseket, programokat, kampányokat szervez, szakmai anyagokat hoz létre, sajtómegjelenéseket generál, civil együttműködésekben vesz részt.
A célok elérése érdekében a Hálózat tagja az Európai Szegénységellenes Hálózatnak is.

Archív

Időrendi sorrendben a “Civilek a költségvetésről” projekt által publikált cikkek, elemzések, valamint a tárgyévnél korábbi költségvetési dokumentumok, illetve sajtóanyagok.

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért