A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben – avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

Összességében a tervezet a családon belüli/kapcsolati erőszakot és az emberkereskedelmet nevesíti, a nők elleni erőszak egyéb formáit nem, az előbbieknél sem tartalmaz azonban fontos beavatkozási területeket, illetve néhol az egyébként releváns feladatokhoz nem rendel – számszerűsíthető, beazonosítható – forrásokat.

Ezért kérdéseink a miniszterhez:

A 2015-ös költségvetésben pontosan milyen összegek szerepelnek a nők elleni erőszakkal szembeni hatékony fellépésre? Ezek a nők elleni erőszak mely formáit fedik le, milyen intézkedéseket foglalnak magukba?

Milyen, az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, végrehajtását támogató költségvetési kiadásokat terveztek a 2016-os költségvetésben?

Milyen költségvetési kiadásokat terveztek általában a 2016-os költségvetésben a nők elleni erőszak valamennyi formájának megelőzésére és felszámolására? Ezeket a kiadásokat mely címzettek, milyen programokra fogják felhasználni?

Biztosítják-e a többszörös hátrányokkal küzdő nők speciális helyzetének, szükségleteinek figyelembe vételét, s ha igen, hogyan? Az Isztambuli Egyezmény 9. cikkére is tekintettel kívánják-e biztosítani, s ha igen, milyen formában, a nők elleni erőszak témájában aktív szervezetek támogatását?

A teljes elemzés letölthető innen!

Beküldő civil szervezet

Női Érdek

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén, 2003-ban alakult, a nők sokféleségét, szempontjait 23, különböző szakterületeken tevékenykedő tagszervezetének összefogásával képviselő feminista ernyőszervezet. Elsődleges célja a nők és férfiak társadalmi, gazdasági és jogi egyenlőségének, a nemek esélyegyenlőségét érintő szemlélet változásának és a társadalom elköteleződésének előmozdítása, fellépés a nők elleni diszkrimináció minden formájával szemben, és a nők segítése abban, hogy élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén.
Az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby, EWL) nemzeti koordinátoraként megjeleníti az EU Magyarországot is érintő nőjogi témáit, illetve ellátja a magyar nők emberi jogainak, illetve a hazai nőjogi szervezetek érdekeinek képviseletét.
Törekszik arra, hogy felhívja a hazai politikai döntéshozók figyelmét a társadalmi élet valamennyi színterén jelen lévő nemek közti egyenlőtlenségek felszámolásának szükségességére, alternatív országjelentés írásával nyomon követi az ENSZ CEDAW-egyezményéből következő nemzetközi kötelezettségek betartására és a 2013. évi ajánlásoknak megfelelő intézkedések megtételére. Támogatóinak köszönhetően 2013-ban a rendszerváltás óta első, mintegy 1000 érdeklődő részvételével szervezett Nőkongresszuson a politika, a gazdaság, a tudomány, a művészet, civil szféra és a média élenjáró szereplői fejezték ki elköteleződésüket a nők társadalmi szerepének erősítése mellett. 2014-ben Nőtlen évek ára – a nők helyzetének közpolitikai elemzése, 1989-2013 című, hiánypótló tanulmánykötetet jelentetett meg, illetve elkészítette közpolitikai ajánlásait a nők politikai képviseletéről és a nemek egyenlőségét elősegítő intézményi mechanizmusokról, a nőket érő többszörös diszkrimináció és az interszekcionális hátrányok elleni fellépésről, a prostitúcióról és emberkereskedelemről ajánlásról, a nők munkaerő-piaci integrációjáról, a szociálpolitikáról, a nők egészségéről és reprodukciós jogairól, az oktatásról, és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos közpolitikákról.

Archív

Időrendi sorrendben a “Civilek a költségvetésről” projekt által publikált cikkek, elemzések, valamint a tárgyévnél korábbi költségvetési dokumentumok, illetve sajtóanyagok.

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért