A képzett nők veszélyesek – az oktatás átalakítására irányuló kormányzati intézkedések a nőket fokozottan sújtják

Az elmúlt években többször került sor az állami finanszírozású felsőoktatási keretszámok csökkentésére, az érintett korcsoport létszámának csökkenésén túl elsősorban ennek tudható be a felsőoktatásban résztvevők számának 14%-os csökkenése. A keretszám-csökkentések elsődlegesen azokon a területeken hajtották végre, amelyeken főként lányok tanulnak: a társadalomtudományi karokon, a közgazdasági, jogi és kommunikációs szakokon.
Tekintve, hogy a nők jelenleg kisebb arányban vesznek részt a mért jövedelmek előállításában, ugyanakkor nagyobb szerepet töltenek be a humán erőforrások újratermelésében, a kormányzatnak a költségvetésen, így az oktatáson keresztül is törekednie kell a nők hátrányainak kiegyenlítésére a nemi alapú szterotípiáktól mentes tananyagokkal, pályaorientációs szolgáltatásokkal, és a nők továbbtanulási lehetőségeinek fenntartásával. A nők továbbtanulási lehetőségeinek szűkítése nem csupán hosszú távú jövedelemhátrányaikat alapozza meg, a döntéshozatalban való, Magyarországon kritikusan alacsony mértékű részvételük javításának esélyeit is rontja.

A miniszterhez intézett kérdés:

Hogyan ítéli meg a miniszter, mennyiben segíti elő ma az oktatás rendszere és tartalma a nemek közti esélyegyenlőség megteremtését?

A teljes elemzés letölthető innen!

Beküldő civil szervezet

JÓL-LÉT

A JÓL-LÉT Alapítvány 2002 óta dolgozik a kisgyermekes nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége megteremtésén, fókuszálva a hátrányos megkülönböztetés okainak és összefüggéseinek kutatására és felmutatására, tanácsadóként, szakértőként segítve, gyakorlati megoldásokat javasolva az érintettek – pályaújrakezdő nők, apák, munkáltatók, a szakmapolitikai döntéshozók – számára. 2013-tól a JL által kezdeményezett és szervezett NÓRA-HÁLÓZAT-ban résztvevő szervezeteknek köszönhetően 10 város Nóra-pontjain tettek elérhetővé a kisgyermekes nők számára sztenderdizált módszertanon alapuló munkaerő-piaci tanácsadást. A tanácsadók a rugalmas munkáltatói gyakorlatok terjedését rendezvényekkel, munkaadóknak nyújtott szolgáltatásaik fejlesztésével is elősegítik. A hálózat feladatának tekinti a munkavállalói és szülői szerep összeegyeztethetőségével összefüggő előítéletek csökkentését, az érintettek szemléletformálását a diszkrimináció megszüntetése érdekében. Ennek szellemében folyamatosan fejlesztik az együttműködést a társszakmákkal, így a területi esélyreferensekkel. Közérdekű ügyekben képviseletet vállalnak az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.

Női Érdek

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén, 2003-ban alakult, a nők sokféleségét, szempontjait 23, különböző szakterületeken tevékenykedő tagszervezetének összefogásával képviselő feminista ernyőszervezet. Elsődleges célja a nők és férfiak társadalmi, gazdasági és jogi egyenlőségének, a nemek esélyegyenlőségét érintő szemlélet változásának és a társadalom elköteleződésének előmozdítása, fellépés a nők elleni diszkrimináció minden formájával szemben, és a nők segítése abban, hogy élni tudjanak emberi jogaikkal a társadalmi élet minden területén.
Az Európai Női Lobbi (European Women’s Lobby, EWL) nemzeti koordinátoraként megjeleníti az EU Magyarországot is érintő nőjogi témáit, illetve ellátja a magyar nők emberi jogainak, illetve a hazai nőjogi szervezetek érdekeinek képviseletét.
Törekszik arra, hogy felhívja a hazai politikai döntéshozók figyelmét a társadalmi élet valamennyi színterén jelen lévő nemek közti egyenlőtlenségek felszámolásának szükségességére, alternatív országjelentés írásával nyomon követi az ENSZ CEDAW-egyezményéből következő nemzetközi kötelezettségek betartására és a 2013. évi ajánlásoknak megfelelő intézkedések megtételére. Támogatóinak köszönhetően 2013-ban a rendszerváltás óta első, mintegy 1000 érdeklődő részvételével szervezett Nőkongresszuson a politika, a gazdaság, a tudomány, a művészet, civil szféra és a média élenjáró szereplői fejezték ki elköteleződésüket a nők társadalmi szerepének erősítése mellett. 2014-ben Nőtlen évek ára – a nők helyzetének közpolitikai elemzése, 1989-2013 című, hiánypótló tanulmánykötetet jelentetett meg, illetve elkészítette közpolitikai ajánlásait a nők politikai képviseletéről és a nemek egyenlőségét elősegítő intézményi mechanizmusokról, a nőket érő többszörös diszkrimináció és az interszekcionális hátrányok elleni fellépésről, a prostitúcióról és emberkereskedelemről ajánlásról, a nők munkaerő-piaci integrációjáról, a szociálpolitikáról, a nők egészségéről és reprodukciós jogairól, az oktatásról, és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos közpolitikákról.

Archív

Időrendi sorrendben a “Civilek a költségvetésről” projekt által publikált cikkek, elemzések, valamint a tárgyévnél korábbi költségvetési dokumentumok, illetve sajtóanyagok.

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért