A gyerekétkeztetés hiányai a 2016-os költségvetés tükrében

A 2016-s költségvetés tervezete alapján több mint 10 milliárd forinttal emelkednek a gyerekétkeztetés költségei. Jövőre összesen 71,74 milliárd forintot költ a kormány erre a feladatra, amelynek része (a pontosan nem ismert) nyári étkeztetés is. Az egyértelműnek tűnik, hogy az emelés mértéke közel sem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés kiterjesztésének és a nyári étkeztetés költségeit. Arra pedig végképp nem, hogy jelentősen emelkedjen a nyári gyerekétkeztetés keretében elért szegénységben élő gyerekek száma. (Korábbi számításaink szerint az összes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerek nyári étkeztetése, ami szükséges és indokolt lenne, önmagában mintegy 10 milliárd forintot jelent.)

Fontos lenne pontosan tudni, hogy az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés kiterjesztésével mekkora létszámnövekedéssel számol a kormány, és azt is, hogy tervezi-e ennek teljes költségét biztosítani.

Fontos lenne tudni, hogy milyen mértékű forrást különít el a nyári gyerekétkeztetés finanszírozására, illetve tervezi-e azt, hogy a rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) gyerekeknek a jelenleginél sokkal nagyobb része, esetleg mindegyikük számára biztosítja a nyári étkeztetést. Számításaink szerint a nyári étkeztetés biztosítása önmagában is legalább 10 Mrd Ft-os költségvetési keretet igényelne. Ilyen nagyságrendű forrásra van szükség ahhoz, hogy az összes érintett (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (rgyk) jogosult) gyerek szünidei étkeztetése megoldható legyen.

A jelenlegi jogszabályi keretek alapján a bölcsődébe és az óvodába járó gyerekek körében jelentősen növekedni fog az ingyenes étkeztetésre jogosultak száma. A különböző kormányzati közlések alapján összesen 270 – 335 ezer gyerek fog ebben az ellátásban részesülni.

Az általános iskolába járó gyerekek esetében a szabályozás nem változik, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (rgyk) részesülő gyerekek számára továbbra is ingyenes lesz az étkezés, valamint néhány további csoport esetében (3 és több gyerekes családban élők, tartósan beteg és fogyatékos gyerekek, nevelésbe vett gyerekek stb.) is érvényesíthető az 50%-os kedvezmény. A pontos adatok itt sem ismertek, de a 2013/2014-es oktatási statisztika alapján az általános iskolai tanulók körében meghaladja a 220 ezer főt a jogosultak száma (az összes kedvezményre jogosult száma nem ismert, 220 559 volt az rgyk-ban részesülők száma).

A középfokú oktatási intézményekben nincs ingyenes étkezésre való jogosultság, 50%-os kedvezmény érvényesíthető mind az rgyk-ban részesülő fiatalok, mind a további kedvezményezett csoportok esetében. (Itt is csak az rgyk-ban részesülők száma ismert: a különböző iskolatípusokban megközelítőleg 72 ezer fiatal lenne jogosult a kedvezményes étkezésre, a – kedvezményes és teljes áron térített – étkezésben részesülők száma azonban ettől elmarad.)

Így megközelítőleg 550 ezer gyerek ingyenes étkeztetését ígéri a kormány, és további megközelítőleg 100 ezer gyerek kedvezményes étkeztetését. Kérdés, hogy a tanév 180 napjára vagy az egész évre számítva? A 2016-os költségvetési tervben szereplő forrásokat hogyan kalkulálták? Hány gyerekre és milyen ellátásokra?

A Költségvetési Felelősségi Intézet több forráson alapuló kalkulációja 2014-ben a napi egyszeri étkeztetés költségtételeként 500 forinttal számolt (ez elegendő lehet a minőségi étkeztetésre, illetve a szállítási költségek egy részét is fedezheti), míg a napi háromszori étkezés esetében 650 forinttal a létminimum számításokat figyelembe véve. Ezekkel a tételekkel számolva a 2016-os költségvetésben tervezett összeg legfeljebb a tanév 180 napján elegendő az ingyenes és kedvezményes étkeztetés finanszírozásához.

További kérdés, hogy mit tervez a kormányzat a probléma – gyerekszegénység, súlyos, alapvető szükségletek kielégítetlenségében is jelentkező nélkülözés – csökkentése, felszámolása érdekében. A 2016-os költségvetési terv alapján az látható, hogy folytatódik az eddigi tendencia. Megerősítést azok a támogatási formák élveznek, amelyekből a legszegényebb családok nem vagy csak minimális mértékben részesülnek.

A szegénység csökkentésében évtizedek óta meghatározó családi pótlék összege jövőre sem változik, reálértéke 2008 óta folyamatosan csökken. A kedvezőtlen helyzetű családokat célzó segély, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági szabályai, az ehhez kapcsolódó támogatások köre és nagyságrendje ugyancsak változatlan formában tervezett. A családok által igénybe vehető egyéb segélyek szabályozása már 2015-ben jelentősen változott, a 2016-os költségvetés jelentős csökkentést tervez a kiadásokban. A gyermekneveléshez kapcsolódó egyéb ellátások (gyes, gyed, gyet) közül csupán a legszegényebbek körében nem meghatározó ellátás, a gyed esetében tervezik a kiadások növelését. A gyes és a gyet összege, a családi pótlékhoz hasonlóan, 2008 óta változatlan és 2016-ban sem tervezik ennek emelését. A gyermekétkeztetés kiterjesztése fontos fejlemény, de ez sem a legszegényebb családok támogatásának kiszélesítését jelenti, hanem a bölcsődések és óvodások esetében a teljes körű ellátás felé történő lépés. Az adórendszeren belüli fejlesztések (szja csökkentés és a két gyereket nevelő családok kedvezményének növelése) a legrosszabb jövedelmi helyzetű ötöd esetében, ahol a magyarországi gyerekek 30%-a él, nem jelentenek segítséget.

Költségvetési összegeket nézve, a legszegényebbek jövedelmében meghatározó szerepet játszó támogatások körében a kiadások változatlan szintje, a másik oldalon, az érintett csoport által csak nagyon kis mértékben érvényesíthető támogatások esetében, dinamikus növekedés látható.

A családi pótlék összegének 20%-os emelése (az ellátás 2008 óta körülbelül ennyit veszített reálértékéből) megközelítőleg 60Mrd Ft költségvetési kiadásnövekedést jelentene. Ez az ellátás minden gyereket elér, a támogatás 35%-a a legrosszabb helyzetű jövedelmi ötödhöz ér el, szegénységcsökkentő hatása bizonyított.

A teljes elemzés letölthető innen!

Beküldő civil szervezet

Gyerekesély Közhasznú Egyesület

2010 óta működő Egyesületünk alapító tagjai munkatársai voltak a 2006-ban alapított és 2011-ben megszüntetett MTA Gyerekszegénység Elleni Programirodának. Az Egyesület fő célja a gyerekek életesélyeinek javítása, a gyerekszegénység újratermelődésének megakadályozása kutatásokkal, a nyilvánosság tájékoztatásával, szolgáltatásokkal. Ebbe a feladatkörbe tartoznak a gyermekek helyzetének és esélyeinek alakulását áttekintő, kétévente megjelenő Civil jelentések (http://www.gyere.net/downloads/Civil_jelentes_2012-2013.pdf, http://www.gyere.net/downloads/Civil_jelentes_2011.pdf), valamint további kiadványok. Az Egyesület működésében meghatározó szerepe van a Szociopoly táblajátéknak és interaktív színházi társasjátéknak (http://www.szociopoly.hu/index.html).

Archív

Időrendi sorrendben a “Civilek a költségvetésről” projekt által publikált cikkek, elemzések, valamint a tárgyévnél korábbi költségvetési dokumentumok, illetve sajtóanyagok.

Kövess minket

Az átlátható költségvetésért